Lassan tíz évvel ezelőtt a kommunikációs pályáról váltott a szervezetek világába, és azóta vezetőkkel, csapatokkal dolgozik, elsősorban azért, hogy közösen olyan munkahelyi környezeteket teremtsenek, ahol ő maga is szívesen időzne.

Vallja, egy szervezet akkor működik igazán jól, ha minden korosztály értéket talál benne – és nem csak az új belépők vagy fiatal tehetségek kapnak figyelmet. Az életük közepén járók gyakran más/új kérdésekkel szembesülnek: újradefiniálják, mi ad értelmet a munkájuknak/napjaiknak, hogyan szeretnének élni és hogyan találják meg mindezt egy szervezet részeként.

„A LEADlabben végzett munkánk során fontosnak tartjuk, hogy ebben a folyamatban mindkét oldalt támogassuk. Ez a munka számomra a gondolkodásmódom és értékrendem szerves folytatása – olyan tér, ahol a belső kérdések éppúgy helyet kapnak, mint a szervezeti működés dilemmái. Itt lehetőségünk van egyszerre kérdezni és kísérni, megérteni és mozdítani. Az élet közepe az én személyes esetemben nem egy nagy újrakezdés, inkább egyfajta halk, belső átrendeződés. Kevésbé akarok bizonyítani, és többet figyelek arra, hogy ami megmarad, az valóban az enyém-e. Vannak dolgok, amiket ma már nem csinálok, de nem is hiányoznak. És vannak dolgok, amiket még csak most kezdek igazán komolyan venni.”

A LEADlab másik alapítója közgazdászként indult, és sokáig vezetőként az üzleti világ logikája szerint dolgozott, elemzések, struktúrák, számok és eredmények mentén. Egy idő után azonban egyre inkább az foglalkoztatta, mi van ezek mögött – mitől jó egy vezető, mitől működik jól egy csapat vagy éppen egy szervezet a látható teljesítményen túl? Ez a kíváncsiság vitte a pályaváltás felé, és ma már tanácsadóként azon dolgozik, hogy a szervezeti működés ne csak hatékonyabb, hanem érthetőbb, élhetőbb és tisztább is legyen – mind üzleti, mind emberi szempontból.

Fontosnak tartja, hogy a negyvenes–ötvenes korosztály is megtalálja a helyét a szervezetben, és új kereteket tudjon adni saját szerepének. Sokszor ebben segíti a vezetőket és csapatokat: hogy értsék, támogassák és megtartsák ezt a tapasztalt, de új egyensúlyt kereső réteget.

„Az életközepi szakasz számomra nem kérdőjelek sorozatát, hanem egyre nagyobb tisztánlátást hozott. Időt arra, hogy visszanézzek, és élesebben lássam, mit miért csináltam – és mit akarok másképp csinálni. Nem a keresés jellemzi, inkább a szűrés: mi az, ami jól működik, és mi az, amit már nem érdemes tovább vinni. A munkámban fontos számomra a világos gondolkodás, a keretek tisztázása és a visszajelzések pontossága – mert hiszem, hogy ezek adják azt a stabil alapot, amire valódi változást lehet építeni.”

Több mint húsz éve dolgozik a HR szakmában fejvadászként és karrier-tanácsadóként. Hisz a személyiség egyedi erejében, és holisztikus szemlélettel közelít: nemcsak a munkára, hanem a körülményekre és a környezeti tényezőkre is figyel.

Rendszeresen jelenik meg a médiában, cikkeket ír, interjúkat ad, valamint szakértőként konferenciákon is részt vesz. Mindezt azért teszi, hogy segítse az embereket abban, hogyan lehetnek önazonosak a munka világában. Elismertségét annak köszönheti, hogy jelöltjeit támogatja önmaguk mélyebb megismerésében, így olyan munkát találhatnak, amelyben valódi értéket teremtenek – és egyben saját értékeiket is képviselhetik.

„Hogy mi teszi hatékonnyá az együttműködést a partnerekkel? Minden tanácsadás előtt beleképzelem magát a jelölt helyzetébe, és úgy segítek, mintha önmagamnak keresném a legjobb megoldást. Nem kívülről szemlélem a folyamatot, hanem részévé válok a megoldásnak. Gyakran csak »tükröt tartok« a jelöltek megéléseinek, és ráirányítom a figyelmet arra, amit az élet éppen elvett tőlük.”

Kommunikációs szakemberként szállt ki a mókuskerékből, és adott magának egy kis szünetet, majd elvégzett egy szervezetfejlesztő képzést.

Póth Attila újságíró, pszichológus. Negyvenéves kora után végezte el a pszichológia szakot, ma tanácsadóként segít másoknak életvezetési kérdésekben.